Fotó: Boda L. Gergely
Kihirdette Klaus Johannis államfő a tejtermékek címkézésére vonatkozó új jogszabályt, amely előírja, hogy ezután a termékek csomagolásán fel kell tüntetni, mennyi tejport tartalmaz az illető termék.
Az új törvény szerint csak azokat a tejtermékeket lehet ellátni a „természetes termék” címkével, amelyek 100 százalékban friss tejből készülnek, bármiféle adalékanyag felhasználása nélkül. Emellett kizárólag azokra a tejtermékekre kerülhet fel a „romániai termék” címke, amelyek előállításához 100 százalékban romániai tejet használnak.
Azok a tejtermelők és feldolgozók, akik nem tartják be a törvénybe foglalt előírásokat, 20 ezer és 25 ezer lej közötti bírsággal büntethetők, ráadásul visszavonják fél évre az előállító vagy a forgalmazó működési engedélyét. A jogszabály előírja továbbá, hogy az összetételre vonatkozó adatokat is érthetően és részletesen fel kell tüntetni a terméken, mint például a proteintartalmat növelő proteinek származását, a vitamintartalmat, vagy a laktózösszetevőket.
Bocz István állatorvos – aki két Maros megyei tejfeldolgozó cégnél is ellátta a szakfelügyelői tisztséget – úgy véli, a törvény nem rossz, az alkalmazásával azonban lehetnek problémák. „Ugyebár ismeretes az anekdota, miszerint szőlőből is lehet bort csinálni. Egy nemzetközi, nálunk is jelen lévő cég egyik képviselője mondta nekem: a tejport behozzuk Afrikából, a Dâmboviţában van víz elég, úgyhogy tej is lesz Romániában” – fogalmazott érdeklődésünkre az állatorvos.
Rámutatott: az nem világos, hogy ki fogja ellenőrizni a címkén feltüntetett adatokat, hiszen az akkreditált laboratóriumok eddig is ellenőriztek. „Én csak annak az ellenőrzésnek hiszek, amit háromszor egymás után következő leolvasás bizonyít, és én is látom” – magyarázta Bocz István. A szakorvos emlékeztetett a gyermekhalált is okozó tehéntúró körüli „hisztériára”. Bocz azt állítja, hogy szerinte nem a túró okozta a bajt. „Bizonyítja ezt az is, hogy mostanra nagy a csend a téma körül. Hogy miért? Mert valójában nem sikerült kideríteni a megbetegedések okát” – jegyezte meg.
Bocz István szerint a gyártók, forgalmazók lelkiismeret-furdalás nélkül fogják feltüntetni a kért adatokat a címkén, akár valósak, akár nem. „Mert ki ellenőrzi ezt? Legfennebb lesz egy újabb törvényünk, amit újból nem fogunk betartani” – tette hozzá. A romániai szarvasmarha-tenyésztők egyesülete egyébként tavaly ősszel felmérést tett közzé, amely szerint a szupermarketek polcain lévő tejtermékek csaknem harminc százaléka egyáltalán nem tartalmaz tejet.
A szervezet laboratóriumban elvégzett vizsgálatok eredményeire hivatkozva feltárta, hogy számos tejtermék még tejport sem tartalmaz, hanem adalékanyagokból, növényi zsírokból és ízfokozókból készült. Az egyesület szerint a vásárlókat becsapják a tejtermékek között kínált, de valójában tejet nem tartalmazó termékekkel, s ezt szerinte a címkézésre vonatkozó törvénymódosítással lehetne megoldani.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!