Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke (képünkön) érdeklődésünkre elmondta, nehézséget okozhat, hogy egymásra tevődnek az akácvirágzási időszakok az ország három akáctermő régiójában. Korábban a virágzások között három hét különbség volt, most viszont mindössze egy lesz.

„Ez azért rossz, mert korábban legalább két virágzáson tudtak jelen lenni a méhészek, az esetleges esős időszakok így nem jelentettek terméskiesést. De ha egyszerre történik mindenhol a virágzás, akkor vagy eltalálják a kedvező időt és helyet, vagy kevesebb mézzel számolhatnak” – részletezte az 1960 óta méhészkedő Lázár Tibor. Mint mondta, manapság legalább száz méhcsaládot kell tartani ahhoz, hogy megéljen belőle a gazda, de legalább háromszázra van szüksége ahhoz, hogy jelentősebb jövedelme származzon belőle.

Az idei méztermést a szakember szerint az is befolyásolja, hogy a növények korai virágzását követően honnan gyűjthetnek további virágport a méhek. „Már kizöldült a málna levele, tehát nemsokára elindul a virágzás is, ami eddig június 10–15. után történt. Kérdéses, hogyha a júniusban virágzó növények már májusban elvirágoznak, akkor abban az időszakban honnan gyűjthetnek a méhek.

Ebben a periódusban zajlik egyébként a családok „fejlesztése”: egy kaptárban általában 20-25 ezer méh telel, számuk a tavaszi fejlesztés után, június közepéig eléri a 60-80 ezret, majd szeptember közepéig visszaesik a kezdeti 25 ezres mennyiségre. A mézhordás csúcsa a Székelyföldön június elején kezdődik, kivéve az akác- és repcemézet.

Emiatt a méhészeknek elsősorban az a fontos, hogy a tavasz, a nyár eleje legyen jó, hiszen többnyire ekkor virágoznak a mézelő növények. Ha jó a start, a méhész elégedett lehet a hozammal. Mintegy 38 ezer méhcsaládot tart számon a Hargita megyei egyesület, egy család éves átlagban 15 kilogramm mézet termel, tehát a megyei méztermelés 570 ezer kilóra tehető. A jobb technológiát alkalmazók az átlagosnál nagyobb mennyiséget tudnak értékesíteni.

Minél sötétebb, annál egészségesebb

Bár a termelők előszeretettel hangoztatják az akácméz jótékony hatását, népszerűsége, mint kiderült, elsősorban a kereskedőknek köszönhető. Lázár Tibor egyesületi elnök szerint a vegyes méz – amely többféle virágporból készül – valójában sokkal egészségesebb, mint az akácméz. Míg az akác- és hársméz 60 százaléka gyümölcscukor és csupán 20 százaléka glükóz, addig a vegyes mézben ez az arány fordított.

Minél magasabb a méz glükóztartalma, annál hamarabb köt meg, minél kisebb, annál későbbre. A 60 százalék glükóztartalmú repcemézet nem is lehet folyékony állapotban megvásárolni, hiszen a pergetést követően szinte azonnal megköt. A szakember szerint ezt minden mézet fogyasztó vásárlónak tudnia kell, amikor a polcon a folyékony mézet keresi. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy minél sötétebb a méz színe, annál értékesebb a szervezet számára.

Változások a méhészeti programban

Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Hargita megyei méhészegyesület idei éves nagygyűlésén elmondta, a 2017/2019-es időszakra vonatkozó pályázati időszakban a 75 méhcsaládnál kevesebbel gazdálkodók állami támogatásban részesülhetnek, hogy elérjék azt a kritikus számot, amellyel a vidékfejlesztési pályázatokban részt vehetnek, azaz a 150 családos méhészetet. Bővülne a gyógyszervásárlási támogatás is, illetve a méhészeti kellékvásárlással is élhetnek majd a méhészetek és az egyesületek is. Újdonság az is, hogy jövőtől elkülönítenének egy pénzkeretet arra, hogy a méhészek itthon is tudjanak olyan vizsgálatokat elvégezni, amelyekre eddig csak külföldön volt lehetőség. Mint ismeretes, a méhészeti program támogatásait fele-fele arányban az Európai Unió, illetve a román állam fedezi.

2015-ben egyébként az év végi összesítés szerint 1,5 millió méhcsaládot tartottak Romániában, amelyek 35 millió kilogramm mézet termeltek. Ezzel szemben 2011-ben 1,2 millió méhcsaládot tartottak, amelyek 24 millió kiló mézet termeltek. A termelt mézmennyiségből tavaly novemberig 10 millió kilogrammot exportáltak elsősorban Németországba és Olaszországba – 38,7 millió euró értékben –, míg 2,2 millió kilogramm mézet importáltak elsősorban Lengyelországból, Kínából és a Moldovai Köztársaságból.