Fotó: Veres Nándor
A külföldiek nem érdeklődnek a székelyföldi mezőgazdasági területek iránt, legalábbis egyelőre, mivel a túlságosan felaprózott, nadrágszíjparcellákon nem lehet hatékonyan gazdálkodni – mondta el újságírói kérdésre Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
2016. november 10., 14:022016. november 10., 14:02
Az agrárszakember szerint Háromszéken jelenleg lehetetlen 50 hektár egybefüggő termőföldet vásárolni, inkább az jellemző, hogy a helyi nagygazdák bérbe veszik, majd meg is vásárolják a kisebb parcellákat, ha a tulajdonos az eladás mellett dönt. Könczei Csaba elmondta továbbá, az elmúlt év eleje óta Kovászna megyében nem kevesebb, mint 1949 adásvételi szerződést kötöttek, amelyek alapján mindössze 2642 hektár mezőgazdasági terület cserélt gazdát. A területek kétharmadát szabadeladásban értékesítették, 331 esetben élt a vevő elővásárlási jogával, általában a bérlők vették meg az általuk megművelt földet. Sok esetben a korábbi zsebszerződéseket hivatalosították.
A háromszéki árakat nehéz meghatározni, mert kistérségenként is nagyok az eltérések, másrészt a termőföld minőségétől függően is változik az ár. Kovászna megyében 186 ezer hektár szántó, legelő, kaszáló és gyümölcsös van, ezek elsöprő többsége a helyi gazdák tulajdonában. Amint arról beszámoltunk, a termelőkkel folytatott egyeztetések után a mezőgazdasági minisztérium a múlt héten közölte, a mezőgazdasági területek értékesítését szabályozó új törvényjavaslat értelmében fizikai személyek legtöbb 150 hektár, míg jogi személyek maximum 1 500 hektár területet vásárolhatnak majd Romániában.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!