Továbbra sem növekszik a székelyföldi krumpli iránti kereslet, hiába bíztak abban a termelők, hogy a december végi ünnepek után megélénkül a piac és a krumpli ára is növekedni fog. Török Jenő, a Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője munkatársunknak elmondta, a kereslethez hasonlóan az ár is stagnál, hiszen a szedés kezdetekor 65 banit adtak a krumpli kilójáért a termelőknek, később az ár elérte a 75 banit, de jelenleg sem kínálnak többet egy kiló burgonyáért 70-80 baninál. A piacon 1,5-2 lejért lehet hozzájutni a Romániában termelt krumplihoz, a nagyobb bevásárlóközpontokban viszont 1 lejért is lehet egy kiló lengyel burgonyát vásárolni.

A helyzeten az sem segít, hogy egyre nagyobb mennyiségű külföldi krumpli kerül a piacra – főleg Lengyelországból –, emiatt sem változnak a piaci mutatók a gazdák által elvárt irányban. Azzal kapcsolatban, hogy milyen százalékban lehet már értékesítve a tavalyi burgonyatermés, Török Jenő nem tudott pontos adatokkal szolgálni, de megjegyezte, míg a társulások nagyobb arányban adtak túl a termésükön, addig az eldugottabb falvak lakói nehezen tudták értékesíteni a terményt.

Jobb a külföldi, mert olcsóbb?

Tavaly 120 hektáron ültetett krumplit a csíkkozmási Nyerges Mezőgazdasági Társulás, a szeszélyes időjárás miatt esetükben is a vártnál 20-30 százalékkal kevesebb termést gyűjthettek be – tudtuk meg Vitos Lászlótól. A társulás vezetője hozzátette, a szárazság és csapadékhiány miatt nem nőttek meg kellőképpen a gumók. Az értékesítéssel kapcsolatban azt is elmondta, hogy az étkezési burgonya mintegy 80-90 százalékát már eladták, az ára pedig 70-80 bani között változott – az őszi árhoz hasonlóan. Szerinte még nincsenek késésben a termelők, ráadásul szerinte az utóbbi időben mintha enyhén megélénkült volna a piac.

Egy csíkszeredai vásárló érdeklődésünkre kifejtette, nehezményezi, hogy a környékbeli termelők a piacon 1,5 lejért árulják a burgonya kilóját, és az árból nagyobb mennyiség vásárlása esetében engednek. Habár szívesebben fogyasztana családjával hazai krumplit, mivel a nagy áruházakban egy lej körüli áron szerezheti be a külföldit, így rendszerint azt vásárolja meg a drágább piaci helyett. Hasonló a helyzet Kolozsváron is: míg székelyföldi krumplit egyáltalán nem kapni a megyeszékhely piacain, ahol a hazai krumpli 2 és 3 lejbe kerül, a szupermarketek tele vannak féláron kínált, legtöbbször ránézésre is silány minőségű külföldi portékával. A Györgyfalvi negyed piaccsarnokában egy Székelyudvarhelyről származó őstermelő elmondta, szerinte nincs sok értelme krumplit árulni a piacon, legtöbb nagyvárosi vásárló úgyis inkább a nagy üzletláncokban vásárol olcsóbb burgonyát.

„Hazabeszélő” számok

A Hargita megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetőjétől megtudtuk még, ha valaki egy hektár esetében 15 ezer lejt költött a burgonya előállítására, és 17 ezer kilogrammos termést gyűjtött be, akkor legkevesebb 88 baniért kellene értékesítse a termését, hogy ne legyen veszteséges a termesztés, és csak az efölötti ár jelenthetne jövedelmet.

Az ország kiviteli és behozatali mérlege azt mutatja, hogy az uniós és Unión kívüli országokból az elmúlt év első 9 hónapjában 120 830 tonna friss és fagyasztott burgonyát hoztak be Romániába, ami az előző év hasonló időszakához képest 45 százalékos növekedést mutat. Ami a kivitelt illeti: 2160 tonna nyers és fagyasztott burgonyát exportáltak a múlt év első kilenc hónapjában – ez is növekedést jelent, 2015 hasonló időszakában csak 1271 tonnát értékesítettek külföldön. Ehhez képest az országos burgonyatermés esetében fordítva áll a dolog: tavaly összesen 2 056 000 tonna burgonya termett az országban, s ez 21,6 százalékos csökkenést jelent 2015-höz képest. Az országos statisztika adatai szerint minden romániai lakos átlagban 92 kiló burgonyát fogyaszt el évente, s ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban a 4. helyet foglalja el.

Az előbbi számok ismeretében hozzávetőlegesen 1,8 millió tonna szükséges emberi fogyasztásra évente az országban. Tehát ha több mint kétmillió tonna termett, akkor bőven volt miből kivinni még akkor is, ha 1,8 millió tonnát elfogyasztottunk. Felmerül tehát a kérdés: miért kellett 120 ezer tonnát behozni a múlt év első kilenc hónapjában, amikor a hazai pincékben volt bőven eladnivaló.