Krónika Online
2017. február 23., csütörtök; Ma Alfréd napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Képtelenség év végéig tisztázni a birtokviszonyokat

Kömény Kamilla | 2016.11.10. [14:07]

Míg a 165-ös törvény értelmében az év végéig le kell zárulnia a föld-visszaszolgáltatási folyamatnak, és azt is rögzíti, hogy a tisztázatlan tulajdonjogú földek állami tulajdonba kerülnek, az illetékes hatóságok szerint 2024 előtt nem lehet befejezni a telekkönyvezést Romániában. A földmérő szakemberek is úgy vélik, Székelyföldön is legalább öt-tíz évre van még szükség a birtokviszonyok tisztázására. 

foldmeres foto simytopo_com_b(illusztráció: Simytopo.com)

A földek visszaszolgáltatásának befejezésével kapcsolatban az elmúlt években több egyeztetés is zajlott az illetékes intézményekkel, mégsem haladt megfelelően ez a folyamat – hívta fel a figyelmet Tánczos Barna. Az RMDSZ-es szenátor a téma kapcsán megjegyezte, talán ma ez Románia egyik legégetőbb problémája, és folyamatosan akadályozza a fejlődést, a fejlesztéseket az ágazatban. Rámutatott: Hargita megye gazdáinak többsége nem tudja telekkönyvi dokumentumokkal igazolni, hogy ő a terület tulajdonosa, és ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, elsősorban a parcellázási tervek – a telekkönyvezést megelőző szakmai dokumentáció – elkészítésében kellene előrelépni.

Halasztást javasolt az RMDSZ

Tánczos Barna elmondta továbbá, létezik egy országos és uniós költségvetésből finanszírozott program, amely résztámogatást biztosít a parcellázási tervek elkészítéséhez. „Minden parcellára 60 lejes támogatást kap egy-egy önkormányzat. Több megyei polgármesteri hivatal is élt ezzel a lehetőséggel az elmúlt hónapokban. Idén indult a program, 2017 és 2020 között még folytatódik. Az elmúlt két hétben sikerült elérnünk a parlamentben, hogy ezek folytatható, többéves programok legyenek, hogy a szerződéseket tovább lehessen vinni addig, amíg a település teljes adminisztratív területére elkészülnek a parcellázási tervek” − magyarázta a volt mezőgazdasági államtitkár.

Kiemelte, ez tulajdonképpen ingyenes telekkönyvezést jelent: ha az említett tervek elkészülte után a visszaszolgáltatási dokumentumok rendben vannak, akkor azonnal telekkönyveztethető a terület annak a nevére, aki visszaigényelte. Amennyiben nem él a visszaigénylő, hagyatéki eljárás során lehet a leszármazottak nevére átírni a parcellákat. „Azért, hogy a jelenlegi törvény ne akadályozza, és ne veszélyeztesse a hosszú visszaszolgáltatási folyamatokat, Korodi Attila képviselővel azt javasoltuk, hogy a befejezésére meghatározott 2017. január 1-jei határidőt 2025. december végére módosítsák. A dátumot azért határoztuk meg ebben a formában, mert az Országos Telekkönyvezési Program szerint 2024-re fejeződne be a romániai parcellák telekkönyvezése” – mondta a politikus.

„Nem szabadna újraállamosítással riogatni”

Tánczos megjegyezte, amennyiben a mindenkori kormány, vagy az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) úgy érzi, hogy nem képes ezt a procedúrát korábban lezárni, akkor a gazdákat nem szabad az újraállamosítással riogatni azelőtt. Tisztességtelen tehát az a határidő, amit a volt szociáldemokrata kormány felelősségvállalással begyömöszölt a törvénybe − fogalmazott a szenátor, emlékeztetve arra, hogy a 2013-ban megjelent 165-ös törvény 2015. december 31-ei határidőt szabott meg a birtoklevelek kiállítására. Ezt később a Cioloş-kormány 2016 decemberére módosította. A törvényben az is szerepel, hogy a tisztázatlan tulajdonjogú földek kezelését az Állami Birtokok Ügynöksége veszi át a határidő lejárta után. Az RMDSZ azt akarja, hogy ne évenként hosszabbítsák meg a határidőt, hanem a telekkönyvezési programot szem előtt tartva módosítsanak.

Kelemen Hunor, a szövetség elnöke Dacian Cioloş miniszterelnöktől azt kérte, hogy még november folyamán sürgősségi kormányrendelettel hosszabbítsák meg ezt a határidőt, mivel az erre vonatkozó előkészített törvénytervezetet nem sikerült elfogadtatni. Mivel nemcsak a Székelyföldet érinti ez a visszás helyzet – több megyében nincsenek meg a parcellázási tervek –, így bíznak abban, hogy sor kerül a hosszabbításra – részletezte Tánczos Barna. Szerinte tisztességtelen megoldás lenne jövő évtől a törvény által előírtak szerint eljárni a földek állami földalapba való „visszaszolgáltatásával” kapcsolatban. Pozitív példaként kiemelte ugyanakkor Csíkszentkirályt, ahol elkészült már a teljes adminisztratív terület parcellázási terve.

A csíkszentkirályi pozitív példa

Csíkszentkirályon az országos program keretében sikerült a település ötezer hektárnyi területére elkészíteni a parcellázási tervet, jelenleg a megyei kataszteri hivatalnál van a dokumentáció, amelynek átvizsgálása után december elején kifüggesztik, hogy két hónapig bárki jelezhesse észrevételeit azzal kapcsolatban. Minden parcella új kataszteri számot kapott – avatott be Székely Ernő. A polgármester előrebocsátotta, a láttamozást követően a birtoklevéllel rendelkező tulajdonosok esetében azonnal elindítható a telekkönyvek kiállítása – a településen mindössze 80-90 parcella esetében nincs még kiállítva birtoklevél. Várhatóan tavaszra rendbe kerülnek a helyiek földügyei, egyelőre azonban még kérdéses számukra, hogy a rendszerváltás után vissza nem igényelt területeknek mi lesz a sorsa.

Tánczos Barna egyébként az RMDSZ egy másik javaslatáról is beszámolt, miszerint az ország törvényeit, jogi keretét kell a kialakult helyzethez alakítani. Ennek értelmében az elbirtoklás intézményét újra kell gondolni, értelmezni. Meglátása szerint szükséges egy adminisztratív eljárás, amely révén az évtizedek óta használt területeket el lehet birtokolni, amennyiben az illető elbirtoklást nem óvja meg senki. Az óvási időszak végén be lehetne írni a telekkönyvbe az érintett személyt birtokosként, tulajdonosként. Az lenne a cél, hogy minden ilyen esetet ne bírósági úton kelljen elintézni. Ezt az eljárást lehetne használni a zsebszerződések hivatalossá tételére, illetve a rendszerváltás után be nem vallott területek tulajdonjogba helyezésére is.

Beigazolódott a geodéták jóslata

Mint arról beszámoltunk, a Hargita Megyei Geodéták Egyesülete már az elmúlt évben jelezte, hogy a 165-ös törvény által meghatározott időre képtelenség befejezni a hátralévő birtokba helyezéseket. Jóslatuk beigazolódott. Amikor 2016. december 31-éig meghosszabbították a határidőt, Rákossy Botond József csíkszeredai földmérő szakember megkeresésünkre elmondta, nem tartják valószínűnek, hogy a hátralevő munkát el lehetne végezni egy esztendő alatt. Véleménye szerint, mivel a csíkszéki települések többsége a parcellázási tervek elkészítésében, illetve a birtoklevelek kiállításában még a folyamat elején jár, legalább öt-tíz évre lenne szükség a teljes tisztázásra.

Az elmúlt időszakban egyébként több szakember is rámutatott arra, hogy a kataszteri felmérések csigalassúságú üteme hátráltatja a romániai mezőgazdaság fejlődését. A Kárpátokon túli, rendkívül foghíjas kataszteri nyilvántartás jellemezte megyékben a mezőgazdasági területek ára is alacsony szinten maradt, ezzel magyarázható, hogy a külföldiek hatalmas területeket vásároltak meg az országban. Mihai Anghel, a gabona- és takarmányfélék külkereskedelmi forgalmazására szakosodott Cerealcom vezérigazgatója korábban azt mondta, a jelenséget csak akkor lehet visszaszorítani, ha a mezőgazdasági területek ára eléri az európai átlagot, erről azonban csakis a kataszteri felmérések befejezése után lehetne beszélni.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét