Csupán ideiglenes megoldásnak tekinthető az a sürgősségi kormányrendelet, amely egy évvel meghosszabbítja a jogtalanul elvett földek visszaszolgáltatásának határidejét – jelentette ki Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora. Rámutatott, a 2013-ban elfogadott, 165-ös számú törvény jelenlegi formájában azt mondja ki, hogy jövő év elejéig kell megoldani a visszaigénylési kérelmeket és a földterületek birtokba helyezését, ellenkező esetben a vissza nem szolgáltatott földterületek 2018. január 1. után az Országos Mezőgazdasági Földalapba kerülnek, amelyet az Állami Földalap kezel. A határidőt egyébként immár másodszor írják át.

Az RMDSZ az elmúlt év végén azt kérte a Cioloş-kormánytól, hogy minimum 2020. január elsejéig hosszabbítsák a határidőt, a decemberben elfogadott kormányrendeletben azonban végül 2018. január elseje szerepel végső dátumként. Tánczos úgy értékelte, a technokraták által szabott szűkös határidő miatt továbbra is fennáll a visszaállamosítás kockázata, veszélybe kerülhetnek azok a földterületek, amelyeket a gazdák már évek óta használnak, de még nem kaptak rá birtoklevelet.

Mint mondta, korábban egyeztettek az Országos Kataszteri Hivatal illetékeseivel, akik szerint valójában 2025 lenne az a reális határidő, míg a föld-visszaszolgáltatásokat le lehetne zárni. Az RMDSZ Hargita megyei szenátora szerint egy demokratikus államban az államosítás nem lehet megoldás, ezért Korodi Attila képviselővel továbbra is szorgalmazni fogják a 2013-as évi 165-ös számú törvény mielőbbi módosítását, amíg a területtulajdonosok számára olyan megoldást biztosítanak majd, amely kizárja a visszaállamosítás lehetőségét.

Tánczos Barna ugyanakkor előrelépésnek nevezte, hogy az új kormányrendelettel tisztázódott, csak azokra a területekre vonatkozna az újraállamosítás, amelyeket az illető földosztó bizottság valamelyik állami intézménytől – az Állami Birtokok Ügynökségétől, kutatóállomástól, mezőgazdasági szakközépiskolától – vett át visszaszolgáltatás céljából. „Tehát sikerült elérni, hogy nem fenyegeti ez a veszély azokat a területeket, melyek a ’89 előtt működő termelőszövetkezetektől (kollektívektől) kerültek a földosztó bizottságok nyilvántartásába, és visszaszolgáltatásra várnak” – magyarázta Tánczos Barna.

Mint arra a szakpolitikus kitért, az Állami Birtokok Ügynöksége valóban „erőlteti, hogy a határidő ellenére is visszatartsanak minél több földterületet”, de abból a szempontból igazuk van, hogy a földosztó bizottságok adott esetben már 10–14 éve megkapták az állami területeket birtokba helyezésre, s ha ezt nem tették meg eddig, akkor ideje visszaadni. Az országban ugyanis több ezer hektár olyan állami gazdasági terület van, amelyet nem helyeztek birtokba a földosztó bizottságok, de valakik valamilyen formában azóta is használják. Mindezt úgy, hogy a földosztó bizottságok valamikor nagyon részletes mellékletekkel – feltüntetve a területnagyságokat, neveket, személyi számokat – igényelték és kapták vissza az állami területeket birtokba helyezésre – fejtette ki Tánczos.

Hargita megyében egyébként Gyergyószentmiklóson közel négyszáz hektár terület lehet érintett, Csíkkozmáson mintegy 40 hektár, Csíkszeredában pedig Tánczos Barna szerint „teljesen kötve van az egész volt állami gazdasági területrendszer, mert ott a földosztó bizottság nem is válaszol az Állami Birtokok Ügynökségének a leveleire”.