– Októberben még úgy tűnt, hogy az RMDSZ Sebastian Bodut, az országos adóhatóság volt elnökét indítja a Konstanca megyei képviselőjelölt-listáján. Örült annak, hogy végül másképp alakult?

– Nézze, ha az RMDSZ úgy döntött volna, hogy Sebastian Bodu a megfelelő ember, akkor elfogadom a döntést. Azzal egyébként mindenki tisztában volt, hogy szórványban és különösképpen a Kárpátokon túli megyékben a szövetség jelöltjei enyhén szólva szerény esélyekkel indultak a parlamenti választásokon. Ezúttal úgy jött ki a lépés, hogy épp nekem jött össze, és a töredékszavazatok visszaosztását követően képviselői mandátumot szereztem.

– Több helyen is elmondta már, hogy az RMDSZ megalakulása előtt is szívügyé­nek tekintette a magyar érdekvédelmet.

– Sőt én azt szoktam mondani, hogy néhány perccel már az RMDSZ előtt jártam, hiszen én voltam az első magyar felszólaló a rendszerváltás pillanataiban, 1989. december 23-án Szatmárnémeti főterén. Gyakorlatilag már a kezdeti pillanatoktól a szövetség elkötelezett híve vagyok. Dolgoztam a néhai Szabó Károly Szatmár megyei szenátor irodavezetőjeként, három mandátumon keresztül Szatmár megyei önkormányzati képviselőként dolgoztam, a szövetség színeit képviselve. Szatmárnémeti vagyok egyébként, de hat éve Konstancán élek. Képviselőként többek közt szeretnék segíteni abban is, hogy az RMDSZ ezentúl hatékonyabban be tudja mutatni az eredményeit, mint eddig.

– Úgy érzi, hogy eddig ez nem sikerült a szövetségnek?

– Nem titok, hogy rengeteg munka és szerencse kellett ahhoz, hogy az RMDSZ átlépje az 5 százalékos választási küszöböt december 11-én. Voltak elégedetlenkedő hangok is, ezt is tudja mindenki. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az érdekvédelmi szervezet számos eredményt ért el az elmúlt években, az információ azonban nem minden esetben jutott el a választókhoz. Az eredményeket jobban be kell tudni mutatni az elkövetkező időszakban.

– Többen azt is az RMDSZ szemére vetették, hogy csak a Magyar Polgári Párttal ült le tárgyalni a választások előtt, az Erdélyi Magyar Néppárttal, a Székely Nemzeti Tanáccsal vagy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel nem egyeztetett. Úgy érzi, javítana a választási mutatókon egy szélesebb körű magyar összefogás?

– Korábban volt az RMDSZ-nek egy nagyon jó szlogenje: „Egységben az erő!\" Én ebben hiszek.

– A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Konstanca megyében valamivel több, mint 900 magyar él, és nyilván csak feltételezni tudjuk, hogy tőlük gyűjtötte be a 398 támogató voksot december 11-én. Hogyan próbálta megszólítani a szövetség a dobrudzsai megyében élő magyarságot?

– Próbáljuk tartani a kapcsolatot a magyar közösséggel, gyakran telefonon, de a konstancai Kálvin Ház református imatermében is szervezünk találkozókat havi rendszerességgel. Ellátogattunk Ojtozba is, ahol hatszáznál több lelket számláló, Lujzikalagorból származó csángó közösség él, velük is elbeszélgettünk. Azt tervezzük, hogy a képviselői irodát is ebben a faluban fogjuk működtetni. Konstanca megye lakosságának etnikai összetétele nagyon színes, és tapasztalatból mondom, hogy amióta a dobrudzsai megyében élek, soha nem származott hátrányom abból, hogy magyar vagyok. Szeretném, ha hatékonyan együtt tudnánk működni a Konstanca megyében élő kisebbségek képviselőivel is, ennek érdekében már meg is tettem az első lépéseket. Az irodám mindenki előtt nyitva lesz.

– Állattenyésztő szakmérnökként tizenöt évvel ezelőtt a mezőgazdasági minisztériumban is dolgozott. Feltételezzük, hogy az alsóház mezőgazdasági bizottságában kíván szerepet vállalni. Bejelentkezett már?

– Természetesen, az RMDSZ-frakció már el is fogadta az opciómat. Szakmérnökként a lótenyésztés nemcsak szakmám, hanem hobbim is. 1999 és 2001 között a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó országos lótenyésztési főigazgatóságnak voltam a vezérigazgatója.

– A mezőgazdasági ágazat rendkívül sok problémával küszködött az elmúlt években, az agrártárcát pedig gyakran érik bírálatok amiatt, hogy Románia nem tudja megfelelőképpen kihasználni mezőgazdasági adottságait. Mit gondol, melyek azok a sürgősen orvosolandó problémák, melyek nehezítik a termelők és az állattenyésztők eredményesebb munkáját?

– Országszerte problémát jelent, hogy a támogatási rendszer nem működik megfelelőképpen, rendszeressé vált, hogy a gazdák által igényelt segélyek késve érkeznek – ezen a rendszeren sürgősen javítani kell. Konstanca megyében – de az ország több megyéjében is – az öntözőrendszer majdnem teljes egészében használhatatlanná vált, sürgősen korszerűsítésre szorul. Az állattenyésztésen belül a lótenyésztéssel is komoly gondok vannak, ezek orvoslására is vannak konkrét elképzeléseim, melyekről a szakmai viták során szeretnék beszélni.

– Idén több alkalommal is címoldalas téma volt a romániai földvásárlás korlátozása. Az erre irányuló törekvéseket azonban a minisztérium még nem tudta törvénybe foglalni, s közben egyes statisztikák szerint a termőföldek több mint fele már külföldi tulajdonba került. Mit gondol, le lehet fékezni ezt a folyamatot?

– Látja, ez az a téma, ami szerintem minden egyes politikai alakulat számára egyformán fontos kell hogy legyen. Körül kell nézni, hogy ezt a problémát hogyan oldották meg hatékonyan más európai tagállamok, és olyan törvényeket kell kidolgozni, amelyek nem fognak gondot okozni uniós szinten. Ez egy valós, aktuális probléma, amellyel foglalkozni kell.

– Egy másik, gyakorta felmerülő kérdés a gazdák szövetkezésének a szükségessége és a társulások állami támogatása. A parlament június végén fogadta el a mezőgazdasági szövetkezetek működését szabályozó törvény módosítását, amely többek közt adókedvezményekkel segíti a társulni kívánó termelőket.

– Nagyon sok múlik azon, hogy egy létező problémát hogyan mutatunk be, és a lehetséges megoldásokat hogyan magyarázzuk el az érintetteknek. Rengeteget számít, hogy egy egyébként nagyon jó elgondolásról milyen formában értesül az érintett. Javítani kell a kommunikáción, több olyan fórumot kell szervezni, melyek keretében a gazdák tájékozódhatnak ezekről a lehetőségekről.